A következőkben a Szilvásvárad környékén eredő forrásokat, patakokat és tavakat vesszük számba. A Szalajka-forrás és a Fátyol-vízesés (fotógaléria) mindekinek ismerős lehet, bizonyára legalább egyszer el is látogatott már a híres völgybe, de ezenkívül még tíznél is több forrás táplálja a gyors folyású patakokat. A Bükk gyomrából eredő karsztvíz - az oldott ásványi anyagoknak köszönhetően - nemrég elnyerte az ország legfinomabb csapvize címet. 

A legismertebb patak fő forrása a Szalajka-forrás. A Szalajka-forrás a Bükk hegység legnagyobb olyan karsztforrása, melynek vizét nem foglalták le a kifolyásnál ivóvíznyerés céljából. Megközelítően 450 méter magasan fakad, vízgyűjtő területe körülbelül 10 km². A Bükk hegység csapadékban leggazdagabb területéről (Nagy-fennsík nyugati töbrei) szállítja a vizeket, földalatti úton a Szalajka-völgybe. Vízhozama az 1000- és alig 3 liter között változhat másodpercenként. Átlagban azonban elmondható, hogy a 70 liter/másodperc értéket tartja. Eredetileg a forrás, a mostani helyétől körülbelül 50 méterre délre tört fel. Az 1960-as évek vízfeltáró kutatásai érdekében a mostani helyszínen tárót hajtottak a hegybe, hogy a forrást megcsapolják. A forrás maga - feltételezhetően - hatalmas barlangrendszerből tör elő, amelyet még nem tártak fel. A Szalajka-forrásbarlang hossza 100 m, mélysége 22 m. Az összefüggés vizsgálatok szerint ez egy hosszú, patakos barlangnak csak az utolsó, kifolyó szakasza. Ebben a barlangban vesztette életét merülés közben Fodor Géza debreceni kutató.

Érdekesség még a barlang mögött húzódó barlangrendszer, mely a legnagyobb olyan barlangok között van az országban, melyekről sok, vizsgálatokkal is kimutatott információnk van, de ezt a barlangot még ember nem járta, nem látta. A hossza feltételezhetően több mint 10 km, a szintkülönbsége kb. 400 méter, ami az ország legnagyobb szintkülönbségű barlangját fogja jelenteni, ha valakinek sikerül végigmenni rajta.
Vízgyűjtő területe a többször, több helyen elvégzett összefüggés vizsgálatok során jól lehatárolható. Ezek a vizsgálatok a környék víznyelőibe befolyó vizek környezetbarát anyaggal történő megfestésével lett elvégezve. Eszerint Hármaskút, a Feketesár-rét és a Kopasz-rét víznyelői egyértelműen ide szállítják az elnyelt vizet. Bizonytalan kimenetelű festés és más feltételezés szerint a Kishuta réti-víznyelő, a Csúrgói 1. sz. és a Diabáz-barlang is ide gyűjti a vizet.

A karsztforrásokból eredő patakokra jellemző mészkiválás (mésztufa, vagy forrásmészkő, szakkifejezéssel travertínó) által létrehozott gátak, tetaráták rendszere a 17 (másoknál 18, a kérdés hogy mit nevezünk lépcsőnek) lépcsőből álló vízesés, a Fátyol-vízesés, mely az országunkban ilyen formában egyedülálló. A gátrendszer mögött húzódó plató, a Gloriett-tisztás, az analógiák alapján több százezer év mészlerakódásának a terméke.

A vízesés után a Szabadtéri Erdei Múzeumnál csatlakozik a Horotna-patak, mely a több helyen felbukkanó Horotnai-rétegforrások és a csapadékvizek gyűjtőterülete. A két patak találkozásánál jól megfigyelhető a mésztartalmú Szalajka és a vulkánikus-agyagpalás területről érkező Horotna-patak lerakódásai közötti különbség. A Horotna-völgyben túrázva még eljuthatunk két kis tóhoz, az alsó a régi vasolvasztó massát működtette korábban. A torkolattól lejjebb a Szikla-forrás vize táplálja tovább a patakot, átfolyva a Pénzes tónak is nevezett Kis-tavon. Ezen a szakaszon csatlakozhatnak (eddig pontosan nem azonosított helyen) a Szalajka-forrástól, a mésztufa rétegek alatt húzódó szökevény vizek. A korábbi Villa Negra Vendégház környékén nyugat felől a Csortos-forrásbarlang, kelet felől a völgy túlsó oldalán pedig a Várgyakra Szivárgó-forrásai növelik a patak vízhozamát. A Pisztrángtelep után a Nagy-tó mellett található a tiszta, kerülővízre telepített vízkivételi mű, ahonnan a falu az ország legjobb ízű csapvizét kapja (Budapesten központilag szervezett vízkóstolás alapján).

A Nagy-tó, amikor még strandolni is lehetett a partján.

A több irányból összefolyó vizek jelentős mennyiséget tesznek ki. Ezt mutatja, hogy amikor a völgy fő forrásánál, a Szalajka-forrásnál a 70 l/perces értéket mértek, akkor a Nemzeti Park jelenlegi információs házánál már 1500 l/perc volt a patak vízhozama és ehhez még hozzá jön az ivóvíznek kivett vízmennyiség.

Kissé lejjebb a völgy legnagyobb oldalvölgye, a Tótfalusi-völgy és a belőle folyó patak csatlakozik a Szalajkához. A Tótfalusi-völgyben a völgy felső elágazásánál van a legjelentősebb forrás: a Tótfalusi-forrás. A völgy két felső ágában is két-két forrás található: az Ivánka-lápában feljebb a Kisbánya-csurgója lejjebb a Falu feletti-forrás és a Kukucsó-lápában a Kukucsó-alsó és a Kukucsó-felső-forrás. Ezeken kívül a Tótfalu-verője és a Papszeleje szivárgó rétegforrásai érnek el néha a patakig. Alul a völgy torkolata mellett látható, a ma már csak ritkán működő Elágazás-forrás. A Tótfalusi-völgyön át lehet feljutni a Millenniumi-kilátóhoz és tovább az Olasz-kapui parkolóig autóval vagy kerékpárral.

A Szikla-forrás vize mindig melegebb, mint a Szalajka-forrásé, mert attól eltérő a vízgyűjtő területe és valószínűleg mélyebb rétegekből tör a felszínre. A fotón látszik, ahogy a melegebb víz párolog a nagy hidegben.

A falu másik fő völgye a Bácsó-völgy, melynek vize többségében a Kelemen-széke északi oldalán fakadó Bácsó-forrásból, kisebb részben a Maros Berci-kaszálóján fakadó kisforrásból származik. Lejjebb a Diviaczky Gyula-forrásból, a Sáros-lápából, az Ózsik felől és a Keselyűs-lápából gyűlik össze még víz. A Szalajka és a Bácsó-patak egyesülésénél 340 mtszf. magasságban található a falu központja. Az innen Szilvás-patakként továbbfolyó víz kicsit lejjebb - a régi Antal-malom helyénél - a Bő-völgyből, a Csiga-lápából és a Körte-völgyből összefolyó vízzel gazdagodik. A Szilvás-patak elhagyva a Csátést a Szána-patakkal, majd a Gizsirrel és a Boroszlóval bővül. Nagyvisnyó után a Bán-völgy patakjával egyesülve, Dédestapolcsánynál a Lázbérci-víztárolóba folyik be. Itt a Csernely-patakkal bővülve Bán-patakként éri el a Sajót.

Ezért kiemeledően fontos, hogy már a forrás környékén és a vízgyűjtő területen sem szennyezzük az erdőt semmilyen módon.

A Diviaczky-forráshoz és a Kelemen-székén taláható bronzkori sáncvárhoz érdemes egy külön túrát szervezni. A kirándulások tervezéséhez összegyűjtöttünk néhány útvonalat. Ezeket lehet kombinálni is, egész napos vagy egész hetes programot adhat az egész család számára télen-nyáron. Szilvásvárad minden évszakban gyönyörű. 

Forrás: Regős József
Fotók: Szilvásvárad Község Önkormányzata (GD Production, Demeter Dénes)